Lakhatás kultúra és dizájn

Ennek az újjáéledésnek különböző következményei vannak a különböző tudományágakra nézve. Az antropológiában az anyagi kultúra iránti érdeklődés újjáéledését jelzi, beleértve a legtágabb értelemben vett épített környezetet is. Ez azért jelentős, mert az antropológusok eddig sokkal kevésbé foglalkoztak a környezet-viselkedés tanulmányozásával (environment-behavior studies, EBS), mint más humán tudományok képviselői. A tervezői szakmák számára ez az érdeklődés két következménnyel jár.

A társadalomtudósok, a tervezők és a tervezők már régóta felismerték a kultúra és a lakhatás közötti kapcsolatot. Lewis H. Morgan antropológus (1965) 1881-ben átfogó tanulmányt publikált az amerikai indiánok lakhatásáról, majd közel kilencven évvel később Amos Rapoport (1969) házformáról és kultúráról szóló tanulmánya az emberi lakhatás kultúrák közötti dimenzióira irányította figyelmünket. A könyvben képviselt valamennyi tudományág mérföldkőnek számító tanulmányokkal járult hozzá a területhez. Herbert Gans szociológus The Urban Villagers (1963) című könyvében betekintést nyújtott egy New York-i olasz-amerikai városrész lakásépítési és tervezési preferenciáiba.

Bevezetés

A társadalom politikai és gazdasági struktúráiban megmutatkozó kultúra tanulmányozása a kultúra viselkedési alapjait vizsgálja, ahogyan azok a szomszédsági és közösségi csoportok szerveződésében, valamint az emberi értékek, szükségletek és vágyak politikai és gazdasági mintázatában nyilvánulnak meg. A viselkedés szabályai és normái, a csoportok politikája, a változások gazdasági tényezői és az összetett társadalmi kölcsönhatások dinamikája - mindezek a tényezők befolyásolják a lakhatásról és a tervezésről alkotott elképzeléseinket.

1 A lakhatás és a társadalmi újratermelés anyagi alapjai:

A társadalom és a környezet közötti kapcsolat a hagyományos antropológiai kutatások fontos szempontja (Meggers 1954, 19; Forde 1963). A környezet nyersanyagai átalakulnak, hogy kielégítsék az alapvető szükségleteket - élelem, fedél, ruházat és így tovább. A nyersanyagoknak a társadalmi reprodukció szükségleteivé való átalakítása szervezettséget és erőfeszítést igényel. A vidéki társadalmakban közvetlen kapcsolat van egy adott társadalmi csoport kollektív erőfeszítése és az életszükségletek biztosítására tett kísérlet között. Egyszerűen fogalmazva, ha egy családnak házra volt szüksége, összegyűjtötték a készleteket, és a szomszédok segítségével felépítették...

2 POLITIKA, KULTÚRA ÉS ÉPÍTETT FORMÁK:

Az épített forma és kultúra területén végzett kutatásaink nagy része a feketék kulturális folytonosságaira és változásaira, valamint ezek épített formában való kifejeződésére összpontosított (Hardie 1981, 1982, 1985). E kutatások jellemzően arra irányultak, hogy megvizsgálják, vajon a hagyományosan vallott kulturális értékeknek van-e még érvényessége és fizikai kifejeződése a kortárs városi környezetben. Kutatásainkban a hagyományos kifejezés elsősorban a fehérekkel való kapcsolatfelvétel előtt létező kulturális szokásokra és értékekre utal.

3 A KANADÁBAN élő őshonos csoportok lakhatása és kultúrája

Az őslakos csoportok Kanadában az őslakos származásúak, és magukban foglalják a státuszos (szerződéses jogokkal rendelkező indiánok) és a nem státuszos indiánokat és az inuitokat (eszkimók). Ez a fejezet elsősorban a státusz indiánokkal foglalkozik, mivel a legtöbb információ, amelyet az euro-kanadaiak és az őslakos származásúak közötti, a lakhatással kapcsolatos összeütközésről írtak és vitattak, a státusz indiánokra vonatkozott.

1970. december 31-én 250 781 státuszú indián élt Kanadában, és körülbelül kétharmaduk rezervátumokban élt (Central Mortgage and Housing Corporation 1972).

4 KULTÚRA, POLITIKA ÉS TERMELÉS:

Amikor a lakáskultúrát, a lakástervezést és -termelést vizsgáljuk, nem csak a háztípust és annak helyi kontextusát kell figyelembe vennünk. A harmadik világban, csakúgy, mint nálunk, a lakhatás egyre nagyobb mértékben a nemzeti kormányok és a nemzetközi ügynökségek tevékenységének eredménye, mint a helyi tevékenység eredménye. A nemzeti szükségletek és a szociálpolitika, a nemzeti és nemzetközi politikai és gazdasági prioritások mellett, szerves részét képezik a lakáskultúrának, különösen az alacsony költségű lakásoknak.

A kormányzat szerepének figyelmen kívül hagyása és a nagy intézményi...

5 DZSENTRIFIKÁCIÓ:

A gentrifikáció, maga a szó és az általa leírt jelenség szinte egy korszak szimbólumává vált. A dzsentrifikáció értékéről vagy hatásáról pedig jellemzően csak a társadalmi-gazdasági spektrum különböző csoportjaira gyakorolt hatásaihoz képest alakul ki konszenzus; a mai városok változásának legjobb vagy legrosszabb aspektusaként tekinthetünk rá. A szakirodalomban a folyamat leírására használt kifejezések sokfélesége tükrözi ezt a kaméleonszerű szemléletet. A jelenség megnevezése a negatív értelemben vett gettósodástól a pozitív értelemben vett városrész-újjáélesztésig átváltható.

A lakhatás érzékelése, mintázata és térszerkezete

A lakhatás és a kultúra közötti kapcsolatokat a térbeli elrendezést szabályozó szabályokból vagy kódokból álló kognitív rendszerként lehet tanulmányozni. Ezek a kulturális szabályok a fizikai környezet kognitív vagy strukturális "térképeként" fogalmazhatók meg, amely meghatározza a térbeli kapcsolatok megfelelőségét és az épített formák elfogadottságát. Úgy is felfoghatók, mint kontextuális, mentális attitűdök halmazai, amelyek meghatározzák a szociokulturális határokat. A lakhatással és a tervezéssel kapcsolatos kognitív kutatások közé tartoznak a népi építészet kontextuális elemzései, a tervezési formák és részletek etnoszemantikai tanulmányai, a változó környezet érzékelési és viselkedési elemzései, valamint a "kivetítések" kiváltása.

6 ANTROPOLÓGIAI FOGALMAK LEFORDÍTÁSA ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓKRA

Egy épület felépítése a tér meghatározásával és elhatárolásával jár. Ezért fontos elemezni azokat a határokat, amelyek jelzik, hogy a terek - itt és ott, bent és kint, fent és lent - hogyan különülnek el és kapcsolódnak egymáshoz. A határ, a küszöb és az átmenet fogalmai hasznosak annak vizsgálatában, hogy a különböző terek vagy tartományok hogyan kapcsolódnak egymáshoz vagy határolódnak el egymástól (Lawrence 1986). Ezen túlmenően az épületekben és az épületek körül található helyiségeket vagy másfajta tereket általában kulturális és társadalmi konvenciók szerint osztályozzák, nevezik el és használják.

7 "KULTURÁLIS TÉR", MINT A LAKHATÁS VÁLTOZÁSÁNAK TANULMÁNYOZÁSÁBAN SZÜKSÉGES KUTATÁSI FOGALOM:

A hagyományos társadalmak az elemzés több szintjén változnak, ahogyan a külső és összetettebb rendszerekkel való érintkezés, azokba való beolvadás vagy a külső és összetettebb rendszerek általi teljes uralom révén fejlődnek. Különböző mértékben a legtöbb szintet figyelembe vették a lakhatás tekintetében, például a gazdasági, műszaki, pszichológiai, társadalmi, kulturális, sőt az építészeti szintet is, mint a "népi" megértés külön formáját. Míg a kortárs társadalmakban talán könnyebb elkülöníteni az élet ezen aspektusait, addig a hagyományosabb csoportokban minden aspektus nagyfokú, szinte szisztematikus integrációt tarthat fenn - részben a szimbolikus kultúra fenntartása és elsajátítása révén.

8 A NOMADIZMUS ÉPÍTÉSZETE:

A nomadizmus építészete - ellentétben a "civilizációhoz" és az urbanizációhoz kapcsolódó "monumentális" és "állandó" építészettel, sőt, ellentétben az ülő, vidéki népesség népi építészetével - mindig is ideiglenesnek és múlandónak számított. Ritkán keltette fel a megfigyelő figyelmét vagy a tudósok érdeklődését. Az biztos, hogy a vándorló építészet hordozhatóságot feltételez, de nem ideiglenes az eldobható értelemben. Az építőelemek - amelyeket felhasználnak, újra összeszerelnek és örökítenek egyik generációról a másikra, egyik alkalomról a másikra - ugyanolyan állandóak, mint az állandó vagy helyhez kötött struktúrákhoz kapcsolódó elemek.

9 Viselkedés a házban:

A környezetpszichológia (és párhuzamosan a környezetantropológia) úgy tűnik, arra az előfeltevésre épül, hogy alapvető kapcsolat áll fenn a viselkedés és a környezeti kontextus között. Ez a kapcsolat olyan, hogy bár a környezet nem határozza meg teljes mértékben a viselkedést, de jelentős befolyással bír, és a viselkedés viszont befolyásolja a környezetet. Ez a kölcsönhatás egy dinamikus folyamatot hoz létre, amelyben a viselkedés és a környezet folyamatosan befolyásolja és megváltoztatja egymást.

Az emberi viselkedés a lakókörnyezetben a környezet- és viselkedéskutatás egyik leginkább vizsgált aspektusa. Bechtel és Srivastava (1978) 1 305 publikált beszámolót fedezett fel, amelyek a kapcsolatokat vizsgálták...

10 A LAKÓK ÉS KÜLFÖLDI SZEMÉLYEK MEGÉRZÉSE A KÖRNYEZETRŐL

Amikor megnézünk egy lakókörnyezetet, azt látjuk, amit keresünk, és általános hiedelmeink, gyakorlataink és elvárásaink fényében értékeljük azt. Ebben befolyásol bennünket a nemzeti kultúránk (az alacsony jövedelműek Caracasban a remény jelének tekintik a nem megfelelő minőségű lakásokat, Bostonban viszont a kétségbeesés jelének [Peattie 1969]) és a társadalmi osztályunk (a lakások minőségének megítélésében az alsóbb osztálybeli lakosok más kritériumokat használnak, mint középosztálybeli társaik [Rainwater 1966]).